Kisszerszámos halászat
Kisszerszámos halászat és az eszközök
A kisszerszámos halászat teljes egészében a természetes élővizeken zajlik napjainkban is. A halásznak a hatékony halfogás érdekében ismernie kell a halak életciklusait, táplálkozási szokásait, szaporodásukat és ívó helyeiket. Ismernie kell a vízjárás változásainak hatását a halak fellelhetőségére, azaz a vízállás változásával mikor, hol, s milyen hal található, azt milyen szerszámmal, eszközzel érdemes az adott időszakban halászni. Mindez egy nagyon finoman összehangolt rendszerben történik, melyet a halásznak állandóan figyelnie kell, hogy az optimális halászati módot és helyet válassza a halfogásra.
A ma érvényben lévő halászati törvény szerint a kiseszközös halászat csak hobbi- tevékenységként végezhető. Ez a törvényi szabályozás az egykor több halásznak megélhetést nyújtó halászati formát és az ehhez kapcsolódó speciális tudást a kihalás, a felejtés útjára sodorja. A folyamatot talán lassíthatja az, hogy a tevékenység ott szerepel a szellemi kulturális örökségeink között.
A kisszerszámos halászok, (röviden: kishalászok) a nagyhálós hivatásos halászoktól eltérően olyan területeken tudják eszközeiket használni (nádasok, bokros partszélek, kövezések, tuskós medrek), ahol a nagyhálókat nem lehet hatékonyan alkalmazni. A kishalászok kategóriájába tartoztak a paraszthalászok, a mellékfoglalkozású halászok és napjainkban a rekreációs, szabadidős tevékenységet folytató kishalászok. A kisszerszámos halászatnak fontos vonása, hogy a halászok eszközeiket ma is saját maguk készítik. https://www.neprajz.hu/
REKESZTŐ HALÁSZAT – varsa, vejsze
Az egyik legrégebbi halászati mód. Ennek lényege a hal útjának elzárása és fogóeszközbe terelése nádból, vesszőből, hálóból, kőből vagy földből készített kerítéssel. A halak járását ismerve, a szűkebb vízi átjárókhoz helyezték el, figyelve a vizek folyásirányára.
A varsát vesszőből fonták (vesszővarsák) vagy vesszőből hajlított karikára hálót erősítettek (hálóvarsák). Szájának, belső nyílásának nagysága és a háló szemmérete meghatározza a fogható zsákmányt is. A varsás halászat eredményessége a terep ismeretén múlik leginkább.
A vejsze az állóvizek, árterületek, lassú folyású kisebb folyók rekesztőhalászati eszköze; nádból vagy vesszőből fonott, a fenékre rögzített állandó jellegű fal és hozzá csatlakozó fogókészülék.
EMELŐ HALÁSZAT – emelőháló
Emelőhálóval partról vagy csónakból lehet halászni. A favázra erősített háló közepe felé mélyülve helyezkedik a vízbe. Néhol csirkebél vagy vörös posztódarabka is került közepébe csaléteknek. Az emelő halászat a halnak azon tulajdonságát használja ki, hogy sosem felfelé, hanem oldalirányban próbál menekülni.
KERESŐ HALÁSZAT – csontos kece
A kereső halászat azon alapul, hogy a vízfenéken élő hal általában folyásiránnyal szemben áll és erre is próbál menekülni. A kece végigjárta a vízfeneket: a lócsontok a fenékre húzták a hálót, megzavarták az aljzaton turkáló halat és a hálóba riasztották. A dupla soros hálónak ütközve a hal nekiúszik az erős, nagyobb szemű hálónak, majd tovább menekülne. Ekkor a második, vékonyabb és sűrűbb szemű háló fogja meg. Jellemzője az A alakú, lécekből összeállított keret
VETŐ HALÁSZAT – vetőháló
A kör alaprajzú háló külső kerületén ólmok vannak. A halász partról vagy csónakból veti a vízbe. A levegőben kiterül, majd a vízbe érve az ólmok lehúzzák a fenékre, ahol rabul ejti a halakat. A háló gyorsabban süllyed, mint ahogy a hal merülni képes. A halász zsákká összerántja, és a zsákmány nem menekülhet.
TAPOGATÓ HALÁSZAT – a tapogató
A tapogató halászat a sekély állóvizek (tavak, kiöntések) halászatára alkalmas fogási mód. A tapogató halászat is kihasználja a hal oldalt menekülő tulajdonságát, illetve azt, hogy íváskor a sekély részekre húzódik.
A halászó ember egy alul-felül nyitott kasfélével borítja le a bizonyos jelekből sejtett, meglátott halat (esetleg vaktában rakja vízbe szerszámát), hogy a zsákmányt kézzel kiemelhesse. A fűzvesszőből font (sűrű, ill. ritka fonású) vesszőkasok eredetileg egész ország területén ismertek voltak.
MERÍTŐHALÁSZAT – szák, emelőháló, milling
A látott hal kimerítése annyira egyértelmű, hogy a vízparti emberek minden alkalmasnak látszó eszközt felhasználnak erre. Köténnyel, rostával vagy fáskosárral is merítik a halat.
A szák egy villás ágból kialakított ovális keretre szerelt zsákszerű háló – elsősorban járulékos eszköz: vejszéből, nagyhálóból, bárkából merítik ki vele a halakat, vagy a horogra akadt hal megfogását teszi biztosabbá a használata. Esetenként azonban önálló fogóeszköz is lehet.
Az emelőháló egy négyzet alakú hálóból áll, melynek sarkait két keresztbe tett és meghajlított vesszőkáva négy ágához erősítik. A háló mérete az 1 × 1 m-től a 4 × 4 m-ig is terjedhet. Általában öblösre készítik, hogy a hal ki ne ugorjon belőle.
Az emelőhalászat általában a legnagyobb csendben folyik, hogy a halakat el ne zavarják. A csobbantás, mely szintén Baja környékén ismert, ennek épp az ellenkezője. A halász a nyelénél fogott csobbantót, mely 1,5 × 1,5 m-es emelőháló, háromszor a víz felületéhez üti, s úgy teszi le, hogy dobbanjon a fenéken. Néhány perc múlva felhúzza, 15 lépésnyire továbbmegy, újra csobbant. Mint mondják: ez a hang csalja oda a halakat, de csak ősszel és éjszaka eredményes.
A milling egy nyélbe három hajlékony körmöt erősítenek, egyet előre, kettőt kétoldalra, s ezekhez feszítik ki a hálót, a negyedik sarkát pedig a nyélhez kötik.2 méternyi egyenes nyele van, középen egy fogantyúval. Ezt is használhatják meregetésre,de inkább csónakon ereszkedve halásznak vele.
KUTTYOGATÁS
A kuttyogatás Kelet-Európában széles körben elterjedt, évezredes halászati mód A harcsafogás speciális módja a kuttyogatás.. A kuttyogó halász csónakjához köti a rendszerint lótetűvel csalizott horog zsinórját. Miközben egyik kezével a csalit mozgatja, másikkal kezeli a harcsát kapásra ingerlő kuttyogatót. Ez készülhet fából, ökörszarvból vagy akár bádogbögréből is. A vízre szabályos időközönként lesújtó kuttyogató szerszám sajátos, a vízben messzire terjedő hangot ad. Ez a csalogató hang leginkább a harcsák zajos táplálkozására emlékeztet, s a fajtársak lakmározásának képzete nem hagyja nyugodtan feküdni rejtekhelyén a falánk ragadozót
SZIGONYOS HALÁSZAT
A szigonyos halászatnak az íváskor a sekélyebb vizekhez gyülekező, vagy levegőért vízfelszínre jövő halak esnek zsákmányul.
HUROKVETŐ HALÁSZAT:
A hurokvető halászat a ragadozó hal zsákmányleséskor való feszült figyelmét vagy éppen azt az időszakot használja fel, amikor a hal alszik.
