A hajómalom története
A hajómalom kialakulását 536-ban Rómát ért történelmi eseménynek köszönhetjük. A leszerelt patakmalom őrlőszerkezetet a Tiberis-en úszó farönkökre és dereglyékre szerelték. Ezzel egy új vízkerék és kialakult. Még a patakmalomnál a felülről került a víz a vízkerékre, addig a hajómalomnál a víz sodrása hajtja a vízkereket. Európában 822-ben a Rajnán jelenik meg a vízimalom, Magyarországon az okiratok szerint 1200-ban volt az első a Budai Vár alatt.
Hazánkban működő vízimalmok első sorban hadi célt szolgáltak, melyet okiratok igazolnak. Az őrlési sorrend a következő volt: első a katonaság, második az uradalom, és ha volt még kapacitás következhetett a lakosság, Ez a sorrend az 1800-as évek második negyedévében változott meg.
Azt, hogy a Magyar Királyságban mennyi hajómalom üzemelt, hagyatéki leltárakból, katonai felmérésekből valamit egyéb okiratokból tudjuk.
A hajómalmok a folyón a sodrásban működtek, ezért rögzíteni kellett. Ehhez a kalocsai Érseki Uradalom tulajdonában lévő gemenci erdőben gyártottá a malomszöget, amely 4-5 m-es oszlop volt. Ehhez kötelekkel vagy vesszőből font kötéllel, úgynevezett cöjével kötötték ki. A malmokat emberi és állati erővel mozgatták, a Duna két partjára kifeszített kötéllel. 1800-as években megjeleni a gőzhajó és ettől kezdve már ezek mozgatják a malmokat.
Ezek a malmok magyar ősi búzafajtákat, valamint durum és bánkúti búzát őröltek. A búzát szekerekkel levitték a Duna partjára, ahol a malmok emberei várták dereglyékkel és molnárladikokkal. Ebbe berakták az őrlésre váró búzát és a gazdával együtt abba a malomba vitték, amelyikben a gazda őröltetni akart. Itt a molnár átvette a búzát és levette a vámot. Az őrlésért természetben fizettek a molnárnak A vám mértékét nem a molnár határozta meg, hanem a helyileg illetékes önkormányzat. A malomban működő malomkövek száma határozta meg, hogy milyen és mennyi féle lisztet tudtak előállítani. Kezdetben, ahogy megőrölték a búzát, úgy vitték haza, ahol a háziasszony felhasználásnak megfelelően kiszitálta a lisztet, a visszamaradt törtszemet, megkapta a baromfi. 1825-től megjelennek gőz- és villanymalmok új technológiával, melyek az 1850-es években elterjedek ez az egész országban. Ez arra készteti a hajómalmokat, hogy szitákat építsenek be a malmaikba. Ettől kezdve már liszt formájában tudta hazavinni a gazda az őrleményt, a szitálás után visszamaradt törtszemmel együtt. Ebben az időszakban őröl a legtöbb hajómalom, szám szerint 322 a 106,2 km-es bajai Dunán. Ez a malomlétszám az országban a második legtöbb volt. A gőz- és villanymalmok kapacitása nagyobb és gyorsabb volt, ezért a gazdák idevitték a búzájukat és ez a vízimalmok számának drasztikus csökkenéséhez vezetett. A malmok számának csökkenéséhez a Duna szabályozása is hozzájárult. 1953-ban szűnt meg az utolsó hajómalom Baján.
A Bajai Hajómalom Egyesület azért jött létre, hogy ezt a rég elfeledett mesterséget felelevenítse. A jelenleg működő vízimalmot 2018-ban építette a Bajai Hajómalom Egyesület adományokból, pályázati és önkormányzati pénzből. Halászati Mini Skanzennel képez egy egységet.